KÉPZÉS CÍME:
Ifjúsági közösségi munka
Képzési idő, képzési óra száma:
- Elméleti órák száma: 8 óra
- Gyakorlati órák száma: 32 óra
- Összesen: 40 óra
- A képzés 4 egymást követő napon bentlakásos formában tervezett.
Képzés módja:
gyakorlatorientált, csoportos
A képzés költsége:
A képzés az EFOP-1.4.1-15 -2016-00001 kiemelt projekt keretében került kidolgozásra, így a résztvevőt nem terheli a képzés díja.
Vizsgadíj:
térítésmentes
Követelmény:
minimum középfokú végzettség
Engedélyek típusai: E-00001/2013, S-05-050/2017
A résztvevőket érintő egyéb járulékos költségek:
Útiköltség, esetleges szállás- és étkezés költsége a képzést bonyolító szervezetet terheli.
A képzés célja
Ismeret, képesség, attitűd
A résztvevők ismereteinek, készségeinek, képességeinek és attitűdjeinek fejlesztése annak érdekében, hogy képessé váljanak a gyakorlatban a hatékony ifjúsági közösségi munkára.
Folyamatok, csoportműködés, közösségfejlesztés
A fiatalokra irányuló közösségi munkát végzőkkel a hatékony közösségi munka alapjainak, a közösségfejlesztés folyamatának, a csoportműködés folyamatainak megismertetése.
Helyi szükségletek és igények megismerése
Átfogó ismeretanyag biztosítása a helyi lakosság és kiemelten a fiatalok igényeinek és szükségleteinek megismeréséről, a helyi közösségi színterekbe való bevonásuk lehetőségeiről. Továbbá a kapcsolódó módszerekről, ehhez kapcsolódóan a hatékony programszervezés alapjairól és lépéseiről, a fiatalokkal való együttes munka élményének lehetőségéről.
Helyi programok és a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia
A résztvevők támogatása a gyermekszegénység felszámolására törekvő helyi programok (EFOP -1.4.2-16) és a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia helyi közösségekre vonatkozó elemeinek eredményes megvalósításában.
Online felület használata
A résztvevők digitális kompetenciáinak fejlesztése, a képzéshez használt online felület hatékjony és sikeres használatának érdekében.
Modulok
- A képzés tartalmi indítása. A reflektív gondolkodás jelentősége, szerepe a szakmai fejlődésben.
- A közösségi munka.
- Az ifjúság helyzete, felnőtté válás.
- A csoport.
- Gyakorlat és alkalmazás.
- A találkozástól a feladathelyzetig.
- Probléma-alapú tanulás.
A képzés célcsoportja
Közösségi házakban és más közösségi terek
Közösségi házakban és más közösségi terekben (pl. közösségi szolgáltató pontok, ifjúsági klubok) dolgozó szakemberek. Ifjúsági vagy gyermekközösséggel dolgozó szakemberek, ifjúsági közösségi munkát segítő szakemberek.
Köznevelési és nevelési színterek
A köznevelési intézményekben és más nevelési színtereken (pl. tanoda) dolgozó pedagógusok. Középiskolai közösségi szolgálat iskolai koordinátorai.
A képzés célcsoportja
Közösségi házakban és más közösségi terek
Közösségi házakban és más közösségi terekben (pl. közösségi szolgáltató pontok, ifjúsági klubok) dolgozó szakemberek. Ifjúsági vagy gyermekközösséggel dolgozó szakemberek, ifjúsági közösségi munkát segítő szakemberek.
Köznevelési és nevelési színterek
A köznevelési intézményekben és más nevelési színtereken (pl. tanoda) dolgozó pedagógusok. Középiskolai közösségi szolgálat iskolai koordinátorai.
Megszerezhető kompetenciák
A fiatalokra irányuló hatékony közösségi munka alapjainak megismerése.
A csoportműködés folyamatainak, a közösségfejlesztés folyamatának, a hatékony közösségfejlesztés összetevőinek ismerete.
A helyi lakosság, kiemelten a fiatalok, helyi közösségi színterekbe való bevonásának lehetőségeit, módszereinek megismerése.
Képesség a problémák elemzésére, ok-okozati összefüggések feltárására.
A horizontális tanulás előnyeinek, jó gyakorlatok ismerete a hátrányos helyzetű térségekben végzett közösségi munka területén.
A megismert jó gyakorlatok adaptálása.
Hatékony, partnerközpontú együttműködés.
A gyermekszegénység felszámolására törekvő helyi programok és a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia, különösen az EFOP 1.4.2-16 projekt eredményes megvalósításának elősegítése, támogatása.
Segítő attitűd formálódása a hátrányos helyzetű térségekben/településeken élő, illetve a mélyszegénységben élő családok, fiatalok támogatásával kapcsolatban.
Személyes és szakmai önismerete fejlesztése, önreflexió, nyitottabbá válás másokkal szemben.
Fejlett digitális kompetencia, online kommunikációs készségük elmélyülése.
Képesség a reflexióra/önreflexióra.
A résztvevők teljesítményének értékelése, a teljesítés formai és tartalmi követelményei
Számonkérés formája
A képzés zárását követő 1 héten belül a résztvevő reflexiós levelet nyújt be elektronikusan, min. 5 oldal terjedelemben.
A továbbképzés teljesítésének formai követelményei
A reflexiós levél elkészítése.
Megszerezhető minősítések
Megfelelt / Nem felelt meg
Számonkérések tartalma
A tananyagegységek ismeretanyaga, illetve gyakorlatban végrehajtható feladatok.
Sikertelen teljesítés vagy kimaradás következménye
Ha a hiányzás meghaladja a 10 %-ot, a reflexiós levél nem adható be.
Sikertelen teljesítés következménye: az előírt követelmény teljesítésének ismétlése.
Záródolgozat témája, módszere
A reflexiós levélnek kettő egysége van. Az első egységnek az alábbi szempontok alapján kell elkészülnie:
- A reflexiós levél kitér arra, hogy a képzés hozadékaként – az ifjúsági közösségi munka területén – mit tart meg eddigi gyakorlatából, mit fog másként végezni, mit hagy el az eddigiekből és mivel újítja meg eddigi gyakorlatát, és ezeket a résztvevő megfelelő indoklással látja el. Így az alábbi négy egység szerepel a reflexiós levélben: (1) Szeretném továbbra is; (2) Másként szeretném; (3) Szeretném abbahagyni; (4) Szeretném elkezdeni
- A reflexiós levél tartalmazza a résztvevő konkrét céljait az ifjúsági közösségi munka területén az adott térségben/településen.
- A reflexiós levélben a résztvevő megfogalmazza a dilemmáit is a folytatandó ifjúsági közösségi munkára vonatkozóan.
- A reflexiós levél kitér arra is, hogy mennyiben teljesültek a képzés elején megfogalmazott elvárások.
A második egység az alábbit tartalmazza: a résztvevő a képzés során vezetett munkaportfólió egy elemét kiválasztja és ezzel összefüggésben megfogalmazza, hogy miként fogja hasznosítani a kiválasztott dokumentumot az ifjúság körében végzett tevékenysége során.
Értékelési szempont
- A reflexiós levél tartalmazza a megadott szempontokat.
- Az önreflexióban megjelennek egyrészt a képzés tartalmi-elméleti vonatkozásai, másrészt a reflektív gondolkodás elemei.
- Az önreflexióba beépülnek a képzés valamint az eddigi gyakorlat során szerzett személyes tapasztalatok.
- A reflexiós levélben a képzés során elsajátított fogalmakat a részvevő helyesen használja.
- A kiválasztott portfólió-dokumentum és a hozzá fűződő reflexiók az ifjúság körében végzett közösségi munka hatékonyságához járulnak hozzá.
Ha a résztvevő a beadott anyagra „nem felelt meg” minősítést kapott, az anyag még 1 alkalommal, az értesítéstől számított 1 naptári hétig újra beadható, elektronikusan.
Számonkérés rendszeressége
A képzés végén.
Személyi feltételek
A tréner a tananyag elvégzéséhez Gyerekesély programokban jártas, szakmai tapasztalatokkal rendelkező belső munkatárs.
A résztvevők teljesítményének értékelése, a teljesítés formai és tartalmi követelményei
Számonkérés formája
A képzés zárását követő 1 héten belül a résztvevő reflexiós levelet nyújt be elektronikusan, min. 5 oldal terjedelemben.
A továbbképzés teljesítésének formai követelményei
A reflexiós levél elkészítése.
Megszerezhető minősítések
Megfelelt / Nem felelt meg
Számonkérések tartalma
A tananyagegységek ismeretanyaga, illetve gyakorlatban végrehajtható feladatok.
Sikertelen teljesítés vagy kimaradás következménye
Ha a hiányzás meghaladja a 10 %-ot, a reflexiós levél nem adható be.
Sikertelen teljesítés következménye: az előírt követelmény teljesítésének ismétlése.
Záródolgozat témája, módszere
A reflexiós levélnek kettő egysége van. Az első egységnek az alábbi szempontok alapján kell elkészülnie:
- A reflexiós levél kitér arra, hogy a képzés hozadékaként – az ifjúsági közösségi munka területén – mit tart meg eddigi gyakorlatából, mit fog másként végezni, mit hagy el az eddigiekből és mivel újítja meg eddigi gyakorlatát, és ezeket a résztvevő megfelelő indoklással látja el. Így az alábbi négy egység szerepel a reflexiós levélben: (1) Szeretném továbbra is; (2) Másként szeretném; (3) Szeretném abbahagyni; (4) Szeretném elkezdeni
- A reflexiós levél tartalmazza a résztvevő konkrét céljait az ifjúsági közösségi munka területén az adott térségben/településen.
- A reflexiós levélben a résztvevő megfogalmazza a dilemmáit is a folytatandó ifjúsági közösségi munkára vonatkozóan.
- A reflexiós levél kitér arra is, hogy mennyiben teljesültek a képzés elején megfogalmazott elvárások.
A második egység az alábbit tartalmazza: a résztvevő a képzés során vezetett munkaportfólió egy elemét kiválasztja és ezzel összefüggésben megfogalmazza, hogy miként fogja hasznosítani a kiválasztott dokumentumot az ifjúság körében végzett tevékenysége során.
Értékelési szempont
- A reflexiós levél tartalmazza a megadott szempontokat.
- Az önreflexióban megjelennek egyrészt a képzés tartalmi-elméleti vonatkozásai, másrészt a reflektív gondolkodás elemei.
- Az önreflexióba beépülnek a képzés valamint az eddigi gyakorlat során szerzett személyes tapasztalatok.
- A reflexiós levélben a képzés során elsajátított fogalmakat a részvevő helyesen használja.
- A kiválasztott portfólió-dokumentum és a hozzá fűződő reflexiók az ifjúság körében végzett közösségi munka hatékonyságához járulnak hozzá.
Ha a résztvevő a beadott anyagra „nem felelt meg” minősítést kapott, az anyag még 1 alkalommal, az értesítéstől számított 1 naptári hétig újra beadható, elektronikusan.
Számonkérés rendszeressége
A képzés végén.
Személyi feltételek
A tréner a tananyag elvégzéséhez Gyerekesély programokban jártas, szakmai tapasztalatokkal rendelkező belső munkatárs.
Szeretne a képzésen részt venni?
Az előzetes igényfelméréshez kérjük, töltse ki kérdőívünket!
További képzéseinket is ajánljuk figyelmébe!
Az alábbi képzési anyagokat is megtekintheti, kattintson a részletekre.